Túlélőcsomag nyugdíjasoknak energiaválság idejére.

A „Házon kívül” műsorában bemutatott házról készítettem egy infógrafikát. A bal oldalon azokat a főbb veszteségpontokat ábrázoltam, melyekkel a legtöbb esetben találkozunk az épületek felmérése során. Az energetikai tanúsítás sajátos rendszeréből fakadóan a világítással vagy az egyéb villamos fogyasztással nem számolunk lakóingatlan esetében. A vizsgálatom tárgyát képező esethez, bár több energetikai tanúsítványt is készítettem (szám szerint 10 db-nál többet), ahhoz, hogy plasztikus képet kapjunk az energiafogyasztásról, figyelembe kellett vegyem a felhasználói szokásokat, az éves energiaszámlák adatait is. Ebből adódóan az infógrafika konkrét esetet vizsgál, a ház fűtött alapterülete 153 m2, kétszintes.

Az éves villamos fogyasztást 3.000 kWh-val vettem figyelembe.

A falak B30-as téglából épültek, szigeteletlenek.

A padlószerkezetben feltételeztem minimálisan 4 cm hőszigetelést, (ami a 90-es évek előtt még nem volt jellemző).

A födémszerkezet monolit vb. födém, amely 5 cm perlitbeton réteggel rendelkezik, némi szigetelés gyanánt. Ennek az 5 cm-nek bizony van jelentősége, legalább 30-40%-ot javít a födém hőszigetelő képességén.

Hőhidas szerkezet

Az érkezésemkor mindjárt bele is futottam egy nagyobb problémába, a padlásfödém ugyanis viszonylag nagy felületen érintkezik a külső környezettel. Egyrészt a balkon padlója voltaképpen lapostetőt (terasztető) jelent a földszint érintett része felett, másrészt a terasznál árkád szerűen beugrik. Bár a nyitott folyosó felett nincs fűtött tér, a felület egységes és feltételezhetően sehol sem tartalmaz ún. „szerkezeten belüli megszakítást”. Ennek a következménye sajnos az, hogy jelentős mértékben rontja a ház energiamérlegét, hisz hőhídként viselkedik. Ha hőkamerával megfelelő körülmények között ránéznénk a szerkezetre, bizony markánsan „világítana”, a felületi és vonalmenti hőveszteség képszerűen is láthatóvá válna. Mintha lenne egy nagy felületű radiátorunk, amellyel az eget fűtenénk. A grafikán külön fel is tűntettem, 28 m2 összfelületű, majdhogynem egybefüggő „radiátorunk” van.

(Sajnos az időjárási körülmények a felmérés időpontjában még nem tették lehetővé megfelelően kiértékelhető hőkamerás felvételek készítését. Azt ugyanis fűtési időszakban, amikor a külső hőmérséklet minnél alacsonyabb és az épület ki van fűtve, lehet korrektül végezni. Talán egy későbbi időpontban lesz alkalmunk hőkamerás felvételeket készíteni, akkor a számításainkat is felül tudjuk majd vizsgálni.)

Hogy jobban el lehessen képzelni, gondoljunk csak arra a szélsőséges esetre, amikor a házban jó meleg van, 20-22 °C, míg kint -15 °C. Ez esetben a hőmérsékletkülönbség 35-37 °C. Az nem kevés, ha lenne padlófűtésünk, akkor előremenő hőmérsékletnek remekül megfelelne (általában 30-40°C között van). Ebben a házban nincs, de lehetne (sugárzó felületfűtések esetén a helyiség hőmérséklete komfortcsökkenés nélkül alacsonyabbra vehető 2 °C-al a konvekciós fűtésekhez képest). Ellenben mivel a meleg levegő felfelé száll, az felmelegíti a mennyezetet és ha a szerkezetben nincs szigetelés, ami megszakítaná a hőáramlás útját, akkor bizony ki fog szökni jó sok energia a szabad térbe. Hogy mennyi, azt nehéz megbecsülni, nagyságrendileg 2 500 kWh/év, amely hagyományos gázkazán fűtéssel 400-500 m3/év gázfelhasználással fedezhető.

Persze a jelen időjárási körülmények között egyre ritkábbak az ilyen hidegebb napok, 2021-ben a téli átlaghőmérséklet +6 °C, míg az átlag minimumhőmérséklet -4 °C körül alakult. A számításokban ún. hőfokgyakoriság alapján számoljuk az éves energiaigényt. Itt nem térnék ki a fogalom tisztázására, akit érdekel a kérdés, vessen egy pillantást az időjárás változásainak diagramjaira, illetőleg keresse a fűtési hőfokhíd, éves hőfokgyakorisági görbe fogalmakat.

Ha a ház ki van fűtve, akkor kevesebb energia szükséges a hőntartáshoz, mint a sokszori felfűtéshez, ezért a szigeteletlen épületeket is érdemes kifűteni, még hidegebb napokon is. Télen is változik az adott napszakban a külső hőmérséklet, ez a hőntartás mértékére is hatással van. Ha a külső falakat leszigeteljük, az azt jelenti, hogy az épületszerkezetet elláttuk olyan csillapító képességgel, amely a szerkezetben lévő hőingadozást hosszabb távra „kitolja”. Egy megfelelően szigetelt épület egy hét késéssel reagál a külső hőmérséklet változására. Éppen ezért a hőszigetelésnek az épületszerkezetek állagmegóvásában is fontos szerepük van.

Hőmérséklet csökkentés

Energiamegtakarítás céljából általában azt szoktuk javasolni, hogy amikor csak lehet, tartsanak 2-3 °C-kal alacsonyabb helyiséghőmérsékletet az ingatlanban. Ha az épületszerkezeten nincs hőszigetelés, akkor ennek az intézkedésnek lehet ugyan energiamegtakarítási vonzata, de ha a hőmérsékletkülönbség 35°C, akkor 2-3°C-kal kevesebb belső hőmérsékletnél, még mindig magas, 32 °C-os hőmérsékletkülönbséget kell fenntartanunk tartós -15 °C esetén, amely az épületünk temperálásához szükséges. Ebből fakadóan ez az intézkedés viszonylag kis százalékban befolyásolja az éves energiamérleget.

Esetünkben a ház különböző helyiségeinek összesített átlagos belső hőmérséklete 19 °C, ebben a kamra 6 °C-kal, a konyha és a WC 18 °C-kal, a többi helyiség 20 °C-kal, a fürdő 22 °C-kal szerepel, így adódik a 19°C átlag. Az éves fűtési energiaigény 42 800 kWh/év.

Ha a szobák hőmérsékletét 1 °C-kal csökkentjük, akkor az energiaigényünk 39 900 kWh/év-re változik, azaz a változás mértéke közel 7%, ez földgáz mennyiségben kifejezve 318 m3/év. Ez az érték arra vonatkozik, ha egész fűtési időszakban 1 °C-kal kevesebbet tartanánk a szobákban, de ha csak időszakosan tesszük meg, akkor arányosítanunk kell a fűtési órák számához. Ha ezt megtesszük, akkor közelítőleg feleződik az arány és az összeg. Vagyis 2 °C csökkentés napi 8 órán át, 7%-os energia- és 5,6% költségmegtakarításhoz vezet földgáz esetén jelen épület esetében.

Nyílászárók veszteségei

A nyílászárók bár hőszigetelt üvegezéssel rendelkeznek, a légzárásuk (szaknyelven „filtrációs veszteségük”) elmarad a korszerűtől.

A nyílászáróknak négy veszteségforrásuk van. Az üvegezés hővesztesége, a tokszerkezet hővesztesége, a távtartó milyensége (fém/műanyag) és a filtrációs veszteség. Amikor abban gondolkodunk, hogy két- vagy háromrétegű nyílászárót építtessünk be, akkor érdemes figyelemmel lenni ezen képességek mellett arra is, hogy milyen mértékű a felületek aránya a nyílászárók és egyéb lehűlő szerkezetek között.

Jelen esetben mindössze 7%-át teszik ki az összes lehűlő felületnek a nyílászárók, hőveszteségben pedig 13%-át. Ha figyelembe vesszük a filtrációs veszteséget, akkor pedig 29%-át. Ahogy az a grafikán látható, a nyilászárók cseréjével 9,4%-os megtakarítás érhető el, a megtérülési idő 28 év. A csere tehát megfontolandó, nem okvetlen szükséges háromrétegű nyílászárókba beruházni, ugyanis a filtrációs veszteséget a kettős üvegezésűek is ugyanolyan hatékonysággal csökkentik.

A ház viszonylag sűrű beépítettségű területen található, ennek értelmében a szélhatásoktól jobban védett. Ha ugyanez a ház a város külső peremén lenne, ahol rendkívül hézagosnak mondható a beépítés, ott jobban ki lenne téve a szélterhelésnek, amely a filtrációs veszteséget akár meg is duplázhatná.

Épülettechnikai rendszerek veszteségei

A kazánházban található vegyes tüzelésű kazánt néhány évvel ezelőtt lecserélték, viszonylag jó állapotban van. A fűtési körben van szivattyú beépítve, de nem használják. Ugyanis a fűtési rendszerhez kapcsolódik egy szintén jó állapotban lévő hagyományos gázkazán, amely a használati melegvizet (HMV) is szolgáltatja, illetőleg főként ezzel történik az épület fűtése.

A fűtési csővezetékek keresztmetszete még a régi, gravitációs rendszernek megfelelően viszonylag nagyobb átmérővel rendelkezik.

A kazánház fűtetlen, mind a fűtési vezetékek, mind a HMV vezeték szigeteletlenek, az épületbe a kamrán keresztül lépnek be, ahol az ablak télen is nyitva van.

A gázkazán beépített szivattyúja ugyan meg tudja keringtetni a fűtővizet, de jó lenne, ha nem ekkora víztérrel kellene megküzdenie. Továbbá, amikor a vegyes tüzelésű kazán üzemel, akkor be kell iktatni a másik szivattyút, amit elektronikusan kikötött a villanyszerelő. Igaz, hogy a „vegyessel” a fűtési rendszer gravitációsan is tud üzemelni, de a lapradiátorok már feladják neki a leckét. Arról a hatásról nem is beszélve, hogy ha a gázkazán ilyenkor gömbcsappal nem kizárható, akkor a melegvíz be fog áramlani a gázkazán hőcserélőjébe, a hő pedig a kéményen át távozik. Ez fordított esetben is megtörténhet. Amíg a gázfűtés üzemeltetési költsége magasabb a vegyes tüzelésűnél, addig ez a probléma markánsabban fogja éreztetni a hatását a pénztárcára nézve.

Az épületben korszerű, lemezes, lapradiátor hőleadók vannak, az előremenő és a visszatérő csatlakozásoknál gömbcsapok kerültek beépítésre, melyekkel fűtésszabályozást igen nehézkesen lehet megvalósítani.

A meglévő állapotban 5.781 m3 gáz és 4.663 kg tűzifa felhasználást mutat a számítás.

Sokszor maguk az ingatlan használók sem tudják, milyen mértékben üzemeltetik a két fűtési rendszerüket. Az elmondás alapján azt feltételeztem, hogy a teljes fűtési idény (a kalkulációban ez 5587 óra egy évben) 80%-ában a gázkazán üzemel, míg 20%-ában a vegyes tüzelés.

A gáz fűtési rendszer rendelkezik szobatermosztáttal, amely a bejárati ajtó és a kamra ajtó közelében került elhelyezésre. Ez nem a legideálisabb hely, érdemes hordozható termosztátban gondolkodni. A vegyes tüzelés huzatszabályozóval van ellátva.

Az épületben található három darab split klíma, de fűteni nem szoktak vele.

Beruházási lehetőségek

A kiinduló állapotot ezzel ismertettem, bár koránt sem mindenre kiterjedően. A tulajdonos által említett éves fogyasztás illetőleg a tanúsítványban kalkulált értékek közelítenek egymáshoz. A számlák szerint közel 600 eFt/év az üzemeltetési költség. A számításom során 38 Ft/kWh áram, 3,0 Ft/MJ (34.83 MJ/m3) vagy 105 Ft/m3 gáz és 20 Ft/kg tűzifa árat vettem figyelembe. Ezek még régi árak. Az új energiaárak meghatározásához interneten elérhető díjkalkulátort használtam, számos ilyen található a neten. A tűzifa új árát 58 Ft/kg vagy 4,64 Ft/MJ értéken számoltam. Mivel a felhasználói profil nem ismert és nehezen becsülhető, ezért a konkrét áram és gáz árakat nem részletezném.

Az egyes beruházási elemek hatását nem halmozottan tűntettem fel, hanem önmagukban. Amennyiben korszerűsítésben gondolkodunk, érdemes rangsort felállítani, mely a következő lenne:

1. Fal- és födémszigetelés

2. Nyílászáró csere

3. Fűtéskorszerűsítés

4. Napelemes rendszer telepítése

1. Hőszigetelés

A fal- és födémszigetelés jelentőségéről már szóltam. Annyit okvetlen érdemes tudni, hogy legalább 15 cm fal és min. 20 cm födémszigetelés jó esetben minden korszerűtlen ház esetében szükséges lesz. Ennél kevesebbel ne érjük be. Ugyanakkor grafit alapú szigetelésben sem kell okvetlen gondolkodni. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjünk szakmai segítséget, számolni még mindig kevesebbe kerül.

Ha tetőtérbeépítéssel bírunk és a ferde síkot szigetelnénk (jelen esetben ez nem releváns, mert a felső szintnek nincs akkora beépítettsége), úgy javasolt a 30 cm födémszigetelés alkalmazása.

A szigetelésre ne csak úgy tekintsünk, hogy arra főként a fűtési szezonban van szükségünk. Az éghajlatváltozásból adódóan egyre több a forró nyári napok száma, míg a téli időszakban egyre kevesebb a hideg napoké. A hővédelem télen és nyáron is fontos, és a nyári időszakokban hatványozottan. A vastagabb födémszigetelés ezért is indokolt.

A beruházás összköltsége relatíve magas, ugyanakkor kiemelkedő energiamegtakarítással bír.

A hőszigetelés hatására 51,7% energiamegtakarítást érünk el, a beruházás önmagában 20 év alatt térülne meg, a gázfelhasználás 5.781 m3-ről 2.808 m3-re változik (2.973 m3 csökkenés, 51,4% változás), a tűzifa felhasználás 1.938 kg-ra csökken (2.725 kg-al kevesebb, 58,4%-os változás).

(Szemfülesebbek észrevehetik, hogy a különböző fűtésmegoldások megtakarítása nem egyenesen arányos egymáshoz képest, ennek több oka van, melyre most nem térek ki.)

2. Nyílászáró csere

A nyílászárócserére okot adó körülményeket fentebb már kifejtettem. Ha jól szigetelt nyílászárónk van, és a felületi arányok alacsonyak, úgy nem okvetlen szükséges.

Kiemelkedően nagy filtrációval jellemezhető nyílászárók esetén (pl. régi, vetemedett, rossz zárású kapcsolt gerébtokos ablakok) ezen szerkezetek cseréje elsőrangú lépés lehet a falszigeteléshez képest!

A fenti ház esetében szinte mindegyik ablakon volt redőny. A lakók érzékelték, hogy valahol „meg kell fogni a meleget”, a redőnyök felszereltetése a már említett filtrációs veszteségek miatt is hasznos.

Bár indokolt lenne jelen ház esetében a nyílászárók cseréje, érdemes megfontolni a döntést, ugyanis ez a legmagasabb megtérülési idejű beruházási elem a sorban az összes többi közül.

9,4% energiamegtakarítást érnénk el, a beruházás önmagában 28 év alatt térülne meg, a gázfelhasználás 2.226 m3-re csökken (ez további 541 m3 csökkenés a hőszigeteléshez képest, a változás 19,3%), a tűzifa felhasználás 1.442 kg-ra csökkenne (496 kg-al kevesebb, 25,6%-os változás az előzőhöz képest).

Nyáron a fényszabályozással befolyásolhatjuk (egy bizonyos szintig) a ház felmelegedésének mértékét. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha könnyűszerkezetes házban lakunk, ott ugyanis alig akad hőtároló tömeg, a ház leginkább termoszként viselkedik.

A nyílászáró kérdéskörébe tartozik a fásítás, mint árnyékhatást adó és az élhető környezetet befolyásoló elem. Javaslom, éljünk vele, ha tehetjük fásítsunk. (Árnyékszerkesztő programokkal még az ideális hely is megkereshető.)

3. Fűtéskorszerűsítés

A felmérés alatt az egyik legravaszabb feladatot ez rejtette. Ugyanis az épületben háromféle fűtésmegoldással találkoztam: döntően gázfűtés, hidegebb napokra vegyes tüzelés és a ki nem használt split készülékek. Továbbá ott a hőveszteség problémaköre. Képzeljük el a szituációt, a gázkazán feladata mind a fűtési vizet, mind a használati melegvizet biztosítani oly módon, hogy mindkét vezetékszakasz viszonylag hosszan halad keresztül fűtetlen téren, a vezetékszakaszok szigeteletlenek, a fűtés számára többlet szivattyúzási energiaigényként jelentkezik a szükségtelenül megnövekedett víztér mozgatása, a radiátorokon található gömbcsapokkal a fűtési rendszer nem beszabályozható és az sem elhanyagolható szempont, hogy a kétféle igény között váltószelep is dolgozik, amely HMV tároló hiányában ide-oda váltogatja a melegvíz igény jelentkezésekor a kétfajta üzemmódot. Nem ismerjük a fűtési rendszer karakterisztikáját, ennek hiányában csak sejtjük, hogy mindkét szivattyú elboldogul a feladattal. Ha ismernénk, vagy méreteznénk, választhatnánk energiatakarékosabb szivattyút is.

Képzeljük el, mi lenne, ha a gázkazán épp a leghidegebb napokon felmondaná a szolgálatot. Talán azért, mert évek óta elmaradt a karbantartása. Mondanám, hideg zuhany hideg napokra. Ezért még ha éves szinten nem is, de legalább kétévente mindenképp indokolt a karbantartást olyan szakemberre bízni, aki rendesen szétszedi és megtisztítja az érzékelőket, hőcserélőt, ellenőrzi a tágulási tartályokat, van-e benne még levegő stb.

Apropó levegő. A tárgyi épületünk fűtési rendszere nyitott rendszerű, emiatt a kazánkörben leginkább 0 bar nyomást mutat a gázkazán nyomásmérője. Az üzemszerű működéshez 1,5 bar kellene. Szerencsére a beépített Immergas kazán a jobbak közé tartozik ebben a kérdésben, és képes hosszabb távon is üzemelni nyitott rendszerekben. Viszont a nyitott rendszer egyrészt nagyobb energiaveszteséggel üzemel, mint a zárt, másrészt állandóan figyelemmel kell kísérni, hogy rendesen fel van-e töltve vízzel. Továbbá jelentkezhetnek káros kavitációs jelenségek is, nem beszélve a levegővel való folytonos érintkezés miatt bejutó mikrobuborékok korróziós hatásáról. Csőhálózat csere esetén okvetlen zárt rendszert alakítsunk ki.

Összefoglalva, a fűtési és a HMV vezetékszakaszokat javasolt szigetelni legalább 3 cm vastag csőhéjjal, a fűtési csöveket kicserélni, a fűtési rendszert zárttá tenni a megfelelő kazánvédő szerelvények beépítésével. Hőszigeteléskor az idomok, szerelvények szigeteléséről is gondoskodjunk, ugyanis azok hőtorlódás szempontjából csomópontok.

A kondenzációs kazán beépítésének, a csővezetékek cseréjének, radiátorszelepek beépítésének, időjárásfüggő vezérlés kialakításának hatására további 14,7% energiamegtakarítást érünk el, az eddigi három lépés összesen hozna 75,9% energiamegtakarítást. A fűtési beruházás önmagában 14 év alatt térülne meg.

A gázfelhasználás 1556 m3-re változik (1.252 m3 további csökkenés, 31,3% változás), a tűzifa felhasználás megszűnne (2.725 kg-al kevesebb, 58,4%-os változás).

Az eddig tárgyalt három korszerűsítési elem bekerülési költsége nettó 10,82 MFt, az üzemeltetés költsége régi árakon 178 eFt, a megtérülése 20 év.

Új árakon 283 eFt-ra csökkentettük az üzemeltetési költséget feltételezve, hogy benne maradnak a lakossági limitben és nincs tűzifa felhasználás. Ez esetben a beruházás megtérülése 3,3 év lenne.

Ha nem vennénk figyelembe a rezsicsökkentés hatását és tőzsdei piaci áron számolnánk, úgy a meglévő állapotban 4,3 MFt üzemeltetési költség jönne ki, míg a három korszerűsítés hatására 1,16 MFt, ez 73,1%-os költségcsökkenés, a megtérülés 3,4 év.

Figyeljük meg a számokat, régi piaci áron az üzemeltetés költsége 75%-ot csökkenne, rezsicsökkentett árakon 92%-ot, míg tőzsdei árakon 73%-ot. Tehát, minél magasabbak az üzemeltetés költségei, annál inkább felértékelődik a korszerűsítés hatása (20 évről 3,4 évre csökken a megtérülés), viszont a rezsicsökkentett árak hatása is markánsan látható.

4. Megújuló energia

A napelemek telepítését 6 kWp-ben határoztam meg, ez leginkább akkor indokolt, ha a jelenlegi fűtési rendszert megszűntetnénk és kizárólag hőszivattyúval üzemeltetnénk a fűtési rendszert, a használati melegvizet pedig villanybojlerrel állítanánk elő.

A hőszivattyú telepítése mellett akkor érdemes dönteni, ha napelemek telepítésére is van lehetőség. Igaz, hogy míg a kondenzációs kazánnal kombinált fűtéskorszerűsítés 14,7% energiamegtakarítást hoz, míg a hőszivattyús változat villanybojlerrel és napelem nélkül 32,3%-ot, ám az üzemeltetés költségében csupán 1,6% lesz az eltérés régi árakon és csak az új árakon fordul át a hőszivattyú javára, amely esetén 4,1%-al lesz kedvezőbb.

Hőszivattyúval csupán a villamos energiáért kellene fizetni, a hőszivattyú és a villanybojler energiaigénye 4.380 kWh/év lenne, melyből a hőszivattyú 3.220 kWh/év energiaigényére lehetne kérni „H tarifás” áramot.

Viszont azt is fontos szem előtt tartani, hogy hőszivattyút telepíteni is csak akkor van értelme, ha az épületet előtte hőveszteség szempontjából korszerűsítettük, ugyanis nem mindegy, hogy korszerűsítés nélkül 23 kW-ra kell hőszivattyút választanunk vagy 8,6 kW-ra.

A napelemes rendszer telepítése önállóan 10,9 év alatt térülne meg, az összes beruházás megtérülése 17,8 év. Aki látta a riportot, ott 15 év hangzott el. Akkor, hogy is van ez?

Amikor költségbecslést készítünk nem pontos ajánlatokat kérünk be, hanem viszonylagos árakat használunk, a szükséges mértékű tételes kiírás mellett. Mivel sok kivitelező tud a munkadíjról áfa mentes számlát adni és a konkrét anyagárak (melyeken az áfa tétele megjelenik) szórása tág tér között mozog, ezért nettó árakon kalkuláljuk mind az anyag, mind a munkadíjat.

A 15 év oly módon lenne megcélozható, ha a teljes bruttó költségkeret 14 MFt beruházási költségen megállna. Vagyis megfelelő kivitelezők megválasztásával és erős kontrollal, amely valljuk be, elég nehezen realizálható a jelenlegi gazdasági körülmények közepette.

Ezúton tehát pontosítanék, a teljes beruházás költsége nettó 15-18 MFt között becsülhető, a megtérülés pedig 15-23 év között.

Mint látható egy ilyen mértékben elavult épületnek igen magas a beruházás igénye. A tulajdonosok nem tehetik meg, hogy önerőből finanszírozzanak egy számukra meg nem térülő beruházást, ami voltaképp az ingatlan értékét lenne hivatott emelni. (Pályázati forrás esetén viszont okvetlen értékeljék át a lehetőségeket.)

Ezzel pedig el is érkeztünk ahhoz a kérdéskörhöz, amit a címben feltettem.

Mihez kezdjenek a nyugdíjasok korszerűtlen családi házukkal, ha nem tehetik meg, hogy milliókat költsenek energetikai beruházásra?

Nos, először is, vannak az épületnek adottságai. Használjuk ki őket.

Ezen kívül elérhető a rezsicsökkentett ár egy bizonyos határig. Éljünk vele.

A fatüzelés jó alternatíva, ha van tüzelőanyag.

Keressük meg azokat a kis beruházásigényű korszerűsítési lehetőségeket, amelyekkel a legnagyobb hatékonyságot tudjuk elérni.

Keressük meg az üzemeltetés azon körülményeit, amelyek bizonyos kompromisszumok mellett még vállalhatóak.

Nézzük a javaslatokat részletesen.

Az épület adottságaiban rejlő lehetőségek

Az épületünk fűtött légtere 400 m3. Bár van szigetelt padlásfeljáró, azt mégsem használják, mert a nyitása, csukása a súlya miatt nehézkes. A felső szint fűtött légtere 57,7 m3, ez a teljes légtér 14%-a.

Az első és költségmentes javaslatom a fűtött légtér csökkentése volt. Ez egy logikus lépés a legtöbb emberben azonnal megfogalmazódik.

A három szoba fűtött légtere összesen 140,82 m3, ez a teljes légtér 35%-a.

Ezzel a javaslattal érhető el a legmagasabb energiahatékonyság, minden további javaslat összesen nem éri el ezt a mértéket.

Javasoltam, hogy a két földszinti szobában és az emeleten található utcafronti szobában csökkentsék a hőmérsékletet, mindhárom szoba keleti tájolású. Tartsák a redőnyöket nappal felhúzva, éjszaka lehúzva. A szobákat ne zárják ki a fűtési rendszerből, hanem temperálják 8 °C-ra.

A fűtés temperálás azt jelenti, hogy csak annyi hőmérsékletet tartunk a helyiségben, ami még nem jár az épület károsodásával, azaz fűtünk, de csak kis mértékben, ha szükséges. Várhatóan ritkán lesz rá szükség, mert az épületszerkezeteken áramlik annyi hő ezen szobák felé, hogy külön fűtésre nem lesz szükség.

Azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy a helyiség fűtését nem zártuk ki, szükség esetén lehet fűteni (termosztatikus radiátorszelepeken van fagyvédő funkció), és nem engedjük, hogy a hőmérséklet 6 °C alá csökkenjen ezen szobákban. Azzal ugyanis az épületszerkezeteket tennénk ki túlzott lehűlésnek. Az más kérdés, hogy ha a külső középhőmérséklet döntően 6 °C körül van (enyhe tél), akkor mennyi energia fog kelleni ezen helyiségek temperálásához. Erre most nem térek ki. (Nagyságrendileg 4 778 W a három helyiség csökkentett hővesztesége, 792 m3 gáz és 411 kg tűzifa kellene standard számítás szerint, amely régi áron számolva 100 eFt üzemeltetési költségnek felelne meg).

Ezzel a módszerrel az épület átlagos belső hőmérséklete 14,8 °C-ra csökken, a fűtés energiaigénye 27 190 kWh/évre, amely 36,5%-os csökkenésnek felelne meg. Ez egy elméleti érték, amelyet a meglévő rendszerrel nem lehet realizálni a veszteségek miatt, azonban elérhető 31,6%-os energiamegtakarítás. A gázfelhasználás 3 961 m3-re (1820 m2-el kevesebb, amely 31,5%-os változás), a tűzifa felhasználás 3 011 kg-ra (1651 kg-al kevesebb, amely 35,4%-os változás) csökken.

Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a temperált helyiség nem része az élettérnek. Idős, beteg emberek már 10°C-os szobában is ki tudnak hűlni, ha lesoványodtak és hiányoznak a didergéshez szükséges izmaik. Ezért olyan környezetben, ahol fennáll annak a veszélye, hogy idős, beteg ember tartósan hideg helyiségbe kerül akár önhibáján kívül (memóriazavar, lecsökkent szellemi ítélőképesség, Alzheimer-kór), fokozott körültekintéssel járjunk el az energiaspórolás tekintetében.

Padlásfödém és belső fal szigetelés

A beavatkozással az előző megtakarításhoz képest további 17,4% energiamegtakarítást számoltam. Fontos tisztázni, mit is értünk belső fal szigetelése alatt.

Belső fal az, amelynek fűtött oldalán 20°C-kal számolunk, míg a másik oldalán fűtetlen teret veszünk figyelembe. Jelen esetben ilyen falak a padlástér felé eső felületek. A belső oldala fűtött, míg a padlástér felé eső többnyire pár fokkal melegebb a külső környezeti hőmérsékletnél.

Ettől különbözik az a falfelület, ahol a szerkezet mindkét oldala fűtött, csak eltérő mértékben. Az előbbi javaslat 8 °C-ot tartalmazott.

A padlástéri fal esetében a szigetelés a külső, fűtetlen részre kerül, ezáltal a fal hőtároló tömege nem kerül kizárásra, nem hűl ki és nem csapódik le pára a szerkezetben. A padlástéri fal tehát ugyan belső, de a külső falhoz hasonlóan kezeljük.

Ezzel szemben szeretném fokozottan felhívni a figyelmet arra az esetre, amikor fűtött tér oldala felől kerül fel falszigetelés.

Ha külső falat szigetelünk belülről, akkor ezzel a hőtároló tömeget kizárjuk a külső környezet felé, ezáltal az lehűl és páralecsapódást, fagykárt eredményezhet a szerkezetben. Vannak olyan anyagok, amelyekkel megfelelő vastagság esetén (15-20 cm) eredményesen szigetelhetünk külső falakat is belülről káros következmények nélkül, ilyen pl. a jó minőségű Multipor termék, amely páraáteresztő. Azonban ezzel a hőhidak hatását nem tudjuk közömbösíteni, hiszen azokat kívülről nem szigeteltük le.

Belső fal, fűtetlen, vagy alacsonyabb hőmérsékletű tér felé eső oldalnál is jelentkezhet páralecsapódás. Ez megközelítőleg 6°C-nál következik be, ezért javasoltam min. 8°C-on tartani a helyiséget. Itt is felmerül a kérdés, hogy a 20 °C-os oldal felől vagy a 8 °C-os oldal felől szigeteljünk.

Ha a 20 °C-os tér felől szigetelünk, akkor jelentkezni fog páralecsapódás, 55%-os páratartalom felett, míg, ha a hidegebb oldal felől, akkor nem. Ezért a kérdés a páratartalom függvénye is. Javasoltam, hogy ne használják a helyiséget teregetésre, nagyobb mennyiségű növényt ne tartsanak, azaz ne engedjék a páratartalmat 55% fölé emelkedni.

Tárgyi épületnél azt javasoltam, hogy a kirekesztett szoba, vagyis a 8 °C-os oldal felől szigeteljenek. Ezzel a hőtároló tömeg a 20°C-os oldal felé marad és jobban érvényesül a „kizárt” szoba hővédő hatása a fűtött terekre nézve.

Szigetelés gyanánt javasoltam 10-15 cm kőzetgyapotot gipszkarton szerkezettel takarva. Attól függően, hogy hagynak-e a szerkezetben légrést vagy sem (ha van légrés, akkor a szerkezet hangszigetelő képessége javul, ha nincs, akkor csak kis mértékben változik), adódik 16-21 cm-es falvastagság növekedés.

A szigetelésre kijelölt falfelületeken jó minőségű tapéta van, ebből fakadóan nincs meg a beruházói szándék az eltakarásukra.

Amennyiben belső falszigetelés mellett döntene a beruházó, mindenképp ellenőriztesse szakemberrel a páralecsapódás kérdését és kizárólag tűzvédelmi szempontból megfelelő anyagot használjon. Az EPS szigetelőanyag, vagy a köznyelvben nikecell, nem alkalmas belső terek szigetelésére. Ugyanis az égése során rendkívül mérgező gázok szabadulnak fel.

Tárgyi épületünknél tehát csak a padlástéri falak és a födém szigetelése került szóba, valamint a kamra falának szigetelése a fűtetlen tér felől.

A temperált szobák és a fűtött terek közötti energiamérleget csak körülményesen tudjuk kimutatni, ugyanis mindkét tér fűtött és ha szigetelünk, annak hatása csillapításként fog jelentkezni a transzmisszió során, vagyis késlelteti a hőáramlást a két fűtött tér között, melyek ugyanahhoz a fűtési rendszerhez tartoznak.

A három helyiség hőmérsékletének csökkentésével, a padlásfödém és padlástéri falak hőszigetelésével összesen 49 %-os energiamegtakarítás érhető el. A szigetelendő felület összesen 156 m2, ennek költsége nagyságrendileg 1 MFt. Az épület hővesztesége 23 kW-ról lecsökken 14 kW-ra, a hőigény fedezéséhez 2 962 m3 gáz és 2095 kg tűzifa szükséges, ez költség tekintetében régi árakon számolva 365 eFt, míg az új árakon 1,34 MFt.

Rezsiárak és épületgépészeti javaslatok

A harmadik javaslat megcélozza azt az üzemeltetési költséget az új árakon számolva, mint amit a régi árakon fizetett a tulajdonos. Ennek eléréséhez számos üzemeltetési körülményre kell tekintettel lenni.

Először is, addig a mértékig, ameddig a támogatott rezsiár alkalmazható, mindenképpen érdemes gázzal fűteni. És persze villamos árammal is.

No, igen, ezt mondani könnyű, de hogyan lehet kontroll alatt tartani a fogyasztást?

Jó kérdés, erre maguk a jogszabály alkotói sem tértek ki.

A 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet ugyanis csak a kedvezményes mennyiség határát rögzíti, további MEKH rendeletek szólnak az aktuális piaci ár megállapításáról. A rendelet tehát az elfogyasztott mennyiség különböző megoszlása alapján állapít meg határokat. A villamos energia esetében 2 523 kWh/év/mérési pont elfogyasztott energiáig ad jogosultságot kedvezmény igénybevételére, földgáz esetében pedig 63 645 MJ/év/mérési pont (1 729 gáztechnikai normál m3/év/mérési pont) mértékig. Olyan rendelkezéseket, amely az energiahatékonyabb működés kimutatásán alapulna és az alapján állapítana meg fogyasztási profilokat, hogy mennyire sikerült az energiát hatékonyabban felhasználni a korábbi állapotokhoz képest, nem tartalmaz.

Legalábbis egyelőre, ugyanis a rendeletet 2022. december 30-ig felül kell vizsgálnia a kormánynak a piaci helyzet alapján.

Olyan rendelkezés viszont van a jogszabályban, mely szerint „ 9. § (1) A lakossági fogyasztó az e rendelet szerinti kedvezményes mennyiségeket időarányosan jogosult igénybe venni. Ennek érdekében az egyetemes szolgáltató naparányos elszámolást alkalmaz, amelynek alapján a felhasználó számára kiállított számlában a kedvezményes mennyiség 1/365-öd részének és a számlázási időszak napjainak szorzatát érvényesíti, és az e feletti rész számlázása történik lakossági piaci áron vagy versenypiaci költségeket tükröző áron. Földgáz felhasználói adatszolgáltatáson vagy elosztói leolvasáson, leolvasást helyettesítő becslésen alapuló számlázása, valamint az azonos mennyiségről kiállított részszámlákon kívüli egyéb részszámlák esetén az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában rögzített fogyasztási jelleggörbe alapú kedvezmény meghatározást kell alkalmazni.”

Ha valaki kontroll alatt akarja tartani a fogyasztását vagy a havi diktálást választja, vagy saját maga kényszerül napi rendszerességgel elejét venni mindenféle fogyasztásnak, ami a napi limitet meghaladja, ha nem kívánja a szolgáltatóra bízni a fogyasztási jelleggörbe alapú kedvezmény figyelembevételét.

Mivel a mérőórák nem a nappali közepén vannak felszerelve, ahol elég lenne egy pillantást vetni az aktuális fogyasztásra, majd azt összevetni az előző óraállással, így napjában akár többször is ki kell menni a mérőket leolvasni és felírni az állásokat. Esetleg erre alkalmas applikációt telepíteni a mobiltelefonra. Hovatovább olyan intelligens épületfelügyeleti rendszert vagy okosotthon vezérlőt beszereltetni, amely a kontrollt képes az emberi jelenléttől függetleníteni és különböző riasztásokra paraméterezhető. A még komolyabb tudású okos almérőket és a hozzá kapcsolódó energiamenedzsment rendszereket nem nyugdíjasoknak találták ki.

Mindenesetre, hogy megadjam az adatszolgáltatást: ha a szigorú felügyeleti kontroll megvalósítható, akkor további 9% energiamegtakarítás realizálódik. Ha ehhez még hozzáadjuk a gépészeti csővezetékek szigetelését és a fűtési rendszer hozzávetőleges beszabályozását, melynek során a tervezett helyiséghőmérsékletek tarthatóak és elkerülhető a túlfűtés, akkor a végső energiamegtakarítás meghaladhatja a 60%-ot. Költségek tekintetében, régi árakon 300 eFt/év, új árakon 450 eFt/év körül alakulna a korszerűsítések hatására lecsökkent üzemeltetési költség.

Ebben a számításban 40% földgáz (1 773 m3/év) üzemet, 20% tűzifa (2 012 kg/év) üzemet és 40% split klímával történő fűtést (2 320 kWh/év) vettem figyelembe.

Látható, hogy amennyiben a tűzifa elérhető, az jó alternatíva lehet arra, hogy a kedvezményes limitek tarthatóak legyenek.

Ha ebben a számításban felcserélem az arányokat és 50% tűzifát (5 030 kg/év), 20% földgázt (1224 m3/év) és 30% split klíma fűtést (1 810 kWh/év) veszek figyelembe, akkor további 0,5%-ot javul az energiamegtakarítás mértéke.

A split klímákkal jó hatásfokkal 0 fokig fűthetünk, működnek -10°C-on is, de a teljesítményük erősen csökken. A fűtés módot napocska ikon, vagy HEAT felirat jelzi. Azon nem kell meglepődni, ha fűtésre kapcsolást követően nem tapasztaljuk, hogy a beltéri egység „meleget fújna”. A fűtési üzemmód indítása esetén a kültéri egység először összegyűjti az energiát, ún. „leolvasztási üzemmódban” indul, majd általában 5 perces késéssel kapcsolja a beltéri egységet, ez üzemszerű működés. Ha 15-20 perc múlva sem tapasztaljuk, hogy a készülék meleget adna, akkor esetleg fordulhatunk szakemberhez, aki megvizsgálja van-e elegendő hűtőközeg a készülékben, vagy nem áll-e fenn más meghibásodás. Fűtési üzemmódban előfordulhat deresedés a kültéri egységen a külső páratartalom függvényében, ez sem meghibásodásra utaló jel. A készülék ugyanis általában óránként lefuttat egy leolvasztási ciklust. Ha a kültéri egységnél jegesedést tapasztalunk és a készülék nem képes azt leolvasztani (ilyenkor a beltéri egység hűteni fog), akkor hívhatunk szakembert.

A klímaberendezéseknél is van 8°C-os temperálási opció, ám erre nem mindegyik képes, általában 16-30°C-os tartományban működnek, ezért, ha helyiség temperáláshoz szeretnénk használni, akkor ilyen berendezéseket keressünk.

Három kategóriába sorolnám ezeket a berendezéseket. Az On/Off klíma általában 0°C-ig működik, az inverteres már képes lemodulálni -10°C alá, a fűtésre optimalizált klíma pedig -20°C alá is és rendelkezik a 8°C-os temperálási funkcióval, továbbá el van látva automatikus csepptálca és kompresszor fűtéssel.

A fűtésre használt klímákat még kikapcsolni sem szükséges, elég csupán a hőmérséklet beállítását változtatni. Huzamosabb használat esetén viszont a beltéri szűrők is jobban koszolódnak, érdemes ezt havonta ellenőrizni.

A kérdés már csak az, hogy a három különböző fűtésmegoldás aránya milyen stratégiával menedzselhető a legjobb eredmény elérése érdekében.

Ennek megállapítása sok tapasztalattal megtörténhet. Javasoltam, hogy nappal fűtsenek split klímával és ha szükséges, gázkazánnal, majd éjszakára fatüzeléssel és hagyják a rendszert kihűlni. A split készülékek programozhatóak, a szobatermosztáton a hőmérséklet éjszakára 2-3 °C-kal lejjebb vehető, még jobb a programozható szobatermosztát lehetősége.

A fűtési csőhálózat kelleténél nagyobb víztere minimális pufferként viselkedik, ezért is fontos a szigetelése a fűtetlen terekben. Ha pedig van rá mód, lehet telepíteni kiegészítő puffertartályt a vegyes tüzelés mellé, amely megfelelő méretezés esetén a magasabb hőmérséklet többlet hőjét akkumulálni képes. Ehhez szigetelt tároló szükséges és legalább 500 l-es.

Végezetül néhány link a fűtési rendszer beszabályozásának kérdéskörében:

– Rosszul működik a fűtés? Van egy tippünk, amire talán nem gondolt (HVG cikk)

– Honeywell szobánkénti szabályzás

– A nő, aki egy évig élt fűtés nélkül, megosztott 8 fontos dolgot, amire mindenképpen figyelni kell télen